Mosonmagyaróvár egyike Magyarország 16 történelmi városának, alapítása a római korig nyúlik vissza. Turisztikai szempontból a Szigetköz kapujaként vált ismertté, de jelentős a átutazó-bevásárló és a fogturizmus is. Mosonmagyaróvár meghatározó turisztikai vonzereje a termálfürdő, gyógyvizét mozgásszervi, idült gyulladásos, gyomor- és bélbetegségek gyógyítására alkalmazzák. A Duna ágrendszere mellett több, jó fogást ígérő, telepített kavicsbánya-tó teszi Szigetközt igazi horgászparadicsommá.
LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK
align=left Sétánkat kezdjük az óvári várnál. A várárkot átívelő felvonóhíd helyén épített téglahídon át jutunk a XV. századi dongaboltozatos, alagútszerű várkapuhoz, melyben gótikus ülőfülkék, falán római kori sírkőfeliratok, és XIX., XX. századi emléktáblák találhatók.
1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Terézia Habsburg uralkodó veje, agrár-felsőoktatási intézményt alapított az épületben. Ennek jogutódja a vár épületében található Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara.
align=right A vár bejárata mellett látható az egyetem fennállásának 185. évfordulója alkalmából, 2004. április 29-én felavatott mellszobor, mely az intézmény jogelődjének alapítóját, Albert Kázmér herceget ábrázolja. Az alkotás Prischler Ferenc pécsi szobrász munkája. A belső várudvarban látható Nikolaus Lenau költő mellszobra és emlékpadja, aki 1822-23-abn az akadémia diákja volt.
A vár épületében intézménytörténeti múzeum található. A vár épülete előtt I. és II. világháborús, valamint 1956-os emlékművek találhatók. Az egyetem 1912-ben átadott, szecessziós épülete mellett található az 1713-as pestis járvány emlékére épített lucsonyi Anna-kápolna.
align=left A Malom-ági Lajta Fölé épült a hajdani uradalmi malom, mely 1648 óta működött egészen az 1980-as évekig. A felújítás alatt lévő épületcsoport része az egykori sörgyár.
A Deák téren áll az 1744-ben emelt Nepomuki Szent János szobor, a város egyik jelentős barokk emléke. Ugyanitt, a 3. számú ház falán helyezte el a Városvédő Egyesület 2003. októberében, a Deák-napi ünnepségsorozat egyik monumentumaként a „haza bölcse” tiszteletére készítette emléktáblát.
align=right A téren látható volt a Habsburg főhercegi kastélyegyemeletes épülete, melynek sarokerkélyén látható a Kossuth Lajos látogatását megörökítő emléktábla. A Fő utca felöli oldalon van a város első középiskolája, az 1739-ben alapított Piarista Rendház és Gimnázium.
align=left A Fő utca, (a volt Német utca) túloldalán több barokk lakóház található, hangulatos belső udvarral, köztük a város legrégebbi fogadója, a Fekete Sas Szálló és Étterem. Ma kollégiumként működik. Az 1924-ig vármegyeháza, a mai városháza, 1892-ben épült neoreneszánsz stílisban. Falán az emléktábla a város napóleoni háborúk idején betöltött szerepéről tanúskodik.
A Fő utca ékessége a Cselley-ház. A gótikus jegyeket is tartalmazó épületben a Hansági múzeum ipartörténeti kiállítása, a Gyurgyovics gyűjtemény, dongaboltozatos pincéjében római kori kőtár látogatható.
align=right A régi városháza mellett, melyen Széchenyi István emléktáblája látható, jutunk el a Szent László térre. A tér ékessége a Szent Gotthárd plébániatemplom, mely a XVIII. században épült. Az egyhajós templomot barokk belső jellemzi, altemploma Habsburg Frigyes főherceg és feleségének temetkezési helye. Az 1993-ban felállított Szent László-szobor Lebó ferenc alkotása.
align=left A város sétálóutcáján, a Magyar utcán érünk el a neogót evangélikus templomhoz, melynek hajójábanHuszár Gál protestáns prédikátor emléktáblája látható. A templommal átellenben, a Magyar utca és a Kórház utca által közrezárt területen áll Nagy Benedek móri szobrászművész alkotása, az >„Európa-kő”
A fő közlekedési útvonalak találkozásánál, a Régi Vámház téren kialakított zászlópark és a városi kórház mellett elhaladva érünk a Hansági Múzeumhoz, mely előtt 1848-as emlékszobor áll. A múzeum klasszicizáló épülete 1912-re készült el. Ma a város és környéke történetét bemutató állandó kiállításának ad otthont.
align=right A Szent István király úton Moson felé haladva a Szeghalmi Bálint által, az erdélyi fatemplomok stílusában épített, majd 1940-ben felavatott református templomot pillantjuk meg.
Mosonban, a Szent István király út 123. számú ház Flesch Károly hegedűművész és zenepedagógus szülőháza, emlékét a ház falán Rieger Tibor domborműve őrzi. A nevét viselő nemzetközi hegedűversenyt kétévente tartják meg városunkban a róla elnevezett Művelődési Központban.
align=left A mosoni Nepomuki Szent János plébániatemplom eredetileg barokk épület, melyet az 1900-as évek elején átépítettek, belső berendezése korabeli barokk. Előtte kőkereszt, németnyelvű feliratán 1836-os évszám. 2000. augusztus 20-án, a millennium tiszteletére avatták fel Szent István király szobrát, Lebó Ferenc alkotását.
Az ipartelepen, a Gyásztéren kopjafák sora vezet az 1956-os forradalom emlékművéhez. A háromalakos, megrázó kompozíció Rieger Tibor alkotása.
FÜRDŐKULTÚRA
align=right A város meghatározó turisztikai vonzereje a termálfürdő, gyógyvízét mozgásszervi, idült gyulladásos, gyomor- és bélbetegségek gyógyítására alkalmazzák. Az egész évben nyitva tartó fürdő vize elismert gyógyvíz, mely besorolása szerint Európa öt, legjobb hatásfokú gyógyvize közé tartozik, alkáli-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, amely tetemes jodidiont és sok oldott sót tartalmaz.
Mosonmagyaróváron a kilencvenes években egymás után épültek a kisebb-nagyobb szállodák, panziók, apartman házak és éttermek. Jelenleg Mosonmagyaróváron 15 színvonalas szálláshely működik és ezekben mintegy 1000 főt tudnak elhelyezni.
ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK
VÁROSTÖRTÉNET
align=left Már a római korban őrhely a limes mentén Ad Flexum néven, a honfoglalás után ispánsági központ, később megyeszékhely. Moson földvárát 1271-ben Ottokár cseh király csapatai lerombolták, a tatárjárást követően az óvári várat erősítették meg.
Magyaróvár 1354-ben Nagy Lajostól városi és árumegállítási jogot kapott. A török Bécs ellen vonulva többször feldúlja, 1809-ben Napóleon katonái megszállják a várost. 1529-től Habsburg birtok, 1763-tól 1945-ig Habsburg magánbirtok.
align=right A városon keresztül vezetett az Alföldről Bécsbe irányuló gabona-, és állatszállítmányok útvonala. Míg Magyaróvár a térség ipari és kulturális központjává fejlődött, addig Moson a gazdálkodók, kereskedők lakta nagyközség volt.
A két városrész 1939-benegyesült, a már 1905-ben Magyaróvárhoz csatlakozott Lucsonnyal együtt alkotják a jelenlegi 30.000 lakosú várost.